Furosemid Noridem
furosemide
furoszemid
Tartsa meg a betegtájékoztatót, mert a benne szereplő információkra a későbbiekben is szüksége
lehet.
További kérdéseivel forduljon kezelőorvosához vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberhez.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa erről kezelőorvosát vagy a
gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. Lásd 4. pont.
Milyen típusú gyógyszer a Furosemid Noridem 10 mg/ml oldatos injekció/infúzió (a továbbiakban Furosemid Noridem) és milyen betegségek esetén alkalmazható?
Tudnivalók a Furosemid Noridem alkalmazása előtt
Hogyan kell alkalmazni a Furosemid Noridem-et?
Lehetséges mellékhatások
5 Hogyan kell a Furosemid Noridem-et tárolni?
6. A csomagolás tartalma és egyéb információk
A furoszemid a kacsdiuretikumok (vízhajtók) csoportjába tartozik (azért alkalmazzák, hogy több vizelet választódjon ki).
A Furosemid Noridem pangásos szívelégtelenségben, májzsugorodásban (májcirrózis, azaz visszafordíthatatlan hegesedés a májban) vagy folyadékvisszatartással járó vesebetegségben javallott. Alkalmazzák továbbá magasvérnyomás-betegségben önmagában vagy egyéb vérnyomáscsökkentőkkel együtt, szívelégtelenségben vagy krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél vagy tartósan magas vérnyomásban vagy ha az elsődlegesen alkalmazott gyógyszerek hatása nem megfelelő vagy ha a beteg nem tolerálja azokat.
Intravénás alkalmazás akkor javasolt, ha a felesleges folyadék gyors kiürítésére (azonnali diurézisre) van szükség, mint például tüdőödémában (folyadékfelhalmozódás a tüdőben).
ha allergiás a furoszemidre vagy a gyógyszer (6. pontban felsorolt) egyéb összetevőjére.
Szulfonamidokkal (például szulfonamid csoportba tartozó antibiotikumok vagy szulfonilureák) vagy tiazidokkal szembeni túlérzékenység esetén keresztallergia fordulhat elő a Furosemid Noridem-mel szemben;
ha vértérfogata alacsony (hipovolémia) vagy kiszáradt állapotban van;
ha a vizelettermelés megszűnésével (anúria) együtt járó veseelégtelenség áll fenn Önnél, mivel ezen betegek nem reagálnak a Furosemid Noridem-kezelésre;
ha súlyos káliumhiányos állapotban (hipokalémia) szenved (lásd 4. pont);
ha súlyos nátriumhiányos állapotban (hiponatrémia) szenved;
súlyos májbetegség (hepatikus enkefalopátia) miatt kialakult, központi idegrendszeri károsodással összefüggő kóma előtti állapotban van vagy kómás állapot esetén;
ha vesekárosodást vagy májkárosodást okozó anyagokkal történt mérgezés miatti veseelégtelenségben szenved;
ha szoptat. Terhességgel kapcsolatban lásd a Figyelmeztetések és óvintézkedések részt.
A Furosemid Noridem alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával, gyógyszerészével vagy a gondozását végző egészségügyi szakemberrel.
A vizelet szabad távozását a húgyutakból biztosítani kell. A húgyutak részleges elzáródásában szenvedő betegek esetében (például húgyhólyag-ürítési zavarokban, prosztata-megnagyobbodásban vagy húgycső-szűkületben) a megnövekedett vizeletkiválasztás tüneteket válthat ki vagy azok súlyosbodását okozhatja. Ezért az ilyen betegek gondos megfigyelése szükséges, különösen a kezelés kezdeti szakaszában.
A furoszemid-kezelés alatt rendszeres orvosi ellenőrzés szükséges. Különösen gondos megfigyelés szükséges:
ha Önnek alacsony a vérnyomása (hipotónia);
ha Önnél megnövekedett a hirtelen vérnyomásesés kockázata (a szívében lévő vagy az agyi erek szűkülete miatt);
ha Ön cukorbeteg (vagy feltételezhetően cukorbeteg lehet);
ha köszvénye van (fájdalmas, gyulladt ízületek a magas húgysav-vérszint miatt);
ha Önnek májproblémája vagy veseproblémája van;
ha Önnél a vér fehérjetartalma kórosan alacsony (hipoproteinémia), például nefrózis szindróma (olyan betegség, melyben túl sok fehérje található a vizeletben) következtében, mivel ez esetben csökkenhet a furoszemid hatása és nő a halláskárosodás kockázata. Ilyen esetben adagmódosítás szükséges.
ha koraszülötteknek terveznek furoszemidet adni, mivel vesekő alakulhat ki. A vesefunkciót
ellenőrizni kell és a vese ultrahangos vizsgálatát kell elvégezni. A furoszemid fokozhatja annak a kockázatát is, hogy egy, a születés előtt nyitott, a tüdőkeringést megkerülő verőér nem záródik a születést követően (úgynevezett perzisztens duktusz arteriózusz Botalli-PDA alakul ki), és ez légzési nehézséget (újszülöttkori respirációs distressz szindróma) okozhat azoknál az újszülötteknél, akiknek a tüdeje nem fejlődött ki teljesen.
ha Ön idős, és ha olyan egyéb gyógyszereket szed, amik vérnyomásesést okozhatnak, illetve ha egyéb olyan betegségei vannak, amik vérnyomásesés kockázatával járnak.
A Furosemid Noridem-kezelés alatt bizonyos elektrolitok, különösen a kálium, kalcium, klorid, és a bikarbonát, szintjeinek, valamint a folyadék-háztartás rendszeres ellenőrzése ajánlott.
Ugyancsak szükséges a vér kreatininszintjének, és karbamidszintjének, valamint a szénhidrátanyagcsere ellenőrzése is.
Különösen szigorú ellenőrzésre van szükség, ha fokozottan fennáll az elektrolit-háztartási zavar kialakulásának kockázata, vagy nagy mennyiségű folyadékvesztés következett be (például hányás, hasmenés vagy fokozott verejtékezés következtében). A kórosan lecsökkent keringő vérmennyiséget (hipovolémia) vagy a kiszáradást (dehidráció), csakúgy, mint a jelentős elektrolit-háztartási zavarokat, illetve a sav-bázis háztartás zavarait korrigálni kell. Ez a Furosemid Noridem-kezelés átmeneti leállítását igényelheti.
Fennáll egy gyulladásos betegség, az úgynevezett szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) fellángolásának vagy súlyosbodásának lehetősége.
Együttadás riszperidonnal
Elővigyázatosság szükséges, és a kezelés előnyét és a várható kockázatot mérlegelni kell a fenti kombináció vagy más, erős hatású diuretikum és riszperidon együttes adása előtt.
Egyéb diuretikumok alkalmazása esetén a riszperidonnal való kombináció nem növelte a halálozást. A kezeléstől függetlenül, az idős, demens betegek kiszáradása növeli a halálozás kockázatát, ezért ezt el kell kerülni.
Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, gyógyszerészét vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert a jelenleg vagy nemrégiben szedett vagy szedni tervezett egyéb gyógyszereiről.
Nem javasolt kombinációk
Egyedi esetekben a klorálhidrát (alvászavarok kezelésére alkalmazzák) beadásához viszonyított 24 órán belül intravénásan alkalmazott furoszemid kipirulást, verejtékezést, nyugtalanságot, hányingert, vérnyomás-emelkedést és szapora szívverést okozhat. A furoszemid klorálhidráttal történő együttes alkalmazása nem javasolt.
Aminoglikozidok (egyfajta antibiotikum) és egyéb, halláskárosodást okozó gyógyszerek csak akkor alkalmazhatók együtt furoszemiddel, ha feltétlenül szükséges, mivel visszafordíthatatlan károsodást okozhatnak.
ciszplatin (daganat elleni kemoterápiában alkalmazzák). Ha furoszemiddel együtt alkalmazzák, megnő a halláskárosodás kockázata, továbbá vesekárosodást okozhat, ha a furoszemidet nem kis adagban adják (40 mg - normál vesefunkciójú betegeknél) vagy nem pozitív folyadékháztartás egyensúly esetén.
lítium (mentális betegségek kezelésére), mert a furoszemid emelheti a lítium vérszintjét. Kezelőorvosa ellenőrizheti a lítium vérszintjét.
angiotenzinkonvertáló-enzim-gátlók (ACE-gátlók) és angiotenzin-II receptor antagonisták (vérnyomáscsökkentő gyógyszerek). Súlyos vérnyomásesés és vesekárosodás (veseelégtelenséget is beleértve) alakulhat ki, ha először alkalmazzák vagy az adagjukat emelik vízhajtót szedő betegeknél. Ezért az ACE-gátlóval vagy angiotenzin-II receptor antagonistával történő kezelés megkezdése vagy adagjának növelése előtt meg kell fontolni a furoszemid- kezelést átmenetileg felfüggesztését, vagy a furoszemid adagját legalább 3 napon keresztül csökkenteni kell.
riszperidon (mentális, hangulati betegségek kezelésére). A kezelés előnyét és a várható kockázatot gondosan mérlegelni kell a fenti kombináció vagy más, erős hatású diuretikum és a riszperidon együttes adása előtt.
levotiroxin (pajzsmirigybetegségek kezelésére). Nagy adagban adott furoszemid levotiroxinnal együtt alkalmazva gátolhatja a pajzsmirigyhormonok hordozófehérjéhez való kötődését, ezáltal a szabad pajzsmirigyhormonok szintjének kezdeti, átmeneti növekedéséhez, majd a teljes pajzsmirigyhormon-szint általános csökkenéséhez vezet. Kezelőorvosa laboratóriumi vérvizsgálatok elvégzését rendelheti el a pajzsmirigyhormonok szintjének ellenőrzésére.
a nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok), beleértve az acetilszalicilsavat (fájdalomcsillapító), csökkenthetik a furoszemid hatását. Kiszáradásban vagy lecsökkent keringő vérmennyiségben szenvedő betegeknél a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek akut vesekárosodást okozhatnak. A furoszemid fokozhatja a szalicilát toxicitását.
fenitoin (epilepszia kezelésére szolgáló gyógyszer), mert csökkentheti a furoszemid hatását;
kortikoszteroidok (gyulladáscsökkentő gyógyszerek), karbenoxolon, édesgyökér-kivonat nagy mennyiségben, valamint a hashajtók hosszan tartó alkalmazása növelheti a vérben az alacsony káliumszint (hipokalémia) kialakulásának kockázatát;
digitálisz-készítmények (bizonyos szívproblémák kezelésére) és QT-megnyúlás szindrómát kiváltó gyógyszerek – ezek káros hatását az elektrolitkoncentráció változása (például alacsony káliumszint és magnéziumszint) fokozhatja;
vérnyomáscsökkentők, vízhajtók vagy egyéb, vérnyomáscsökkentő hatással rendelkező gyógyszerek furoszemiddel egyidejűleg alkalmazva a vérnyomás nagyobb mértékű csökkenését okozhatják;
probenecid (köszvény kezelésére), metotrexát (bizonyos daganatok kezelésére) és más, a vesén keresztül kiválasztódó gyógyszerek csökkenthetik a furoszemid hatását. Ezzel szemben a furoszemid csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a vesén keresztül történő kiválasztását. Nagy adagok esetén (különösen, ha a furoszemidet más gyógyszerekkel együtt adják) ez a szérumszint emelkedéséhez és a furoszemid vagy az alkalmazott más gyógyszerek mellékhatásainak fokozott kockázatához vezethet.
cukorbetegség kezelésére szolgáló gyógyszerek és vérnyomásemelő gyógyszerek (például adrenalin, noradrenalin), mert ezek hatása gyengülhet;
kuráre típusú izomrelaxánsok hatását a furoszemid csökkentheti és szukcinilkolin hatását fokozza (altatás során alkalmazzák);
teofillin (asztma elleni gyógyszer);
olyan gyógyszerek, amelyek a vesét károsíthatják – ezek vesére gyakorolt hatása fokozódhat;
cefalosporinok (antibiotikumok) – vesekárosodás alakulhat ki azoknál a betegeknél, akiket furoszemiddel és bizonyos cefalosporinok nagy adagjával kezelnek;
ciklosporin (reumatoid artritis, pikkelysömör, Crohn-betegség, nefrózis szindróma és szervátültetés esetén a kilökődés megelőzésére alkalmazott gyógyszer) furoszemiddel együtt történő alkalmazása a köszvényes ízületi gyulladás fokozott kockázatával jár, a furoszemid által kiváltott másodlagos húgysavszint emelkedés (hiperurikémia) és a ciklosporin miatti, a vese húgysav-kiválasztásának károsodása következtében;
kontrasztanyagok – a furoszemiddel kezelt betegeknél, akiknél nagy volt a kontrasztanyag okozta nefropátia (a vesefunkció romlása, általában átmeneti) kockázata, nagyobb gyakorisággal alakult ki vesekárosodás a kontrasztanyag adását követően, azokhoz a magas kockázatú betegekhez képest, akik csak intravénás folyadékpótlást kaptak a kontrasztanyag beadása előtt;
metolazon furoszemiddel együtt alkalmazva erőteljes vizelettermelés-fokozódást okozhat azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak az önmagában adott furoszemidre;
alkohol, kábító hatású fájdalomcsillapítók és barbiturátok – növelhetik a felállás közbeni hirtelen vérnyomásesés kialakulásának kockázatát.
Ha Ön terhes vagy szoptat, illetve, ha fennáll Önnél a terhesség lehetősége vagy gyermeket szeretne, a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen kezelőorvosával vagy gyógyszerészével.
A furoszemid átjut a méhlepényen. Terhesség alatt ezt a gyógyszert nem szabad alkalmazni, kivéve, ha feltétlenül szükséges és rövid ideig alkalmazzák. A terhesség alatti kezeléskor a magzati növekedés rendszeres ellenőrzése szükséges.
A furoszemid átjut az anyatejbe és gátolja a tejtermelést. A Furosemid Noridem-mel történő kezelés alatt tilos szoptatni.
Ez különösen fontos a kezelés kezdetén, a gyógyszeres kezelés módosításakor vagy alkoholfogyasztáskor.
2 ml-es, 4 ml-es és 5 ml-es ampulla: a készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz ampullánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
25 ml-es injekciós üveg: legfeljebb 93,25 mg nátriumot (a konyhasó fő összetevője) tartalmaz üvegenként, ami megfelel a nátrium ajánlott maximális napi bevitel 4,67%-ának felnőtteknél.
A Furosemid Noridem-et orvos vagy a gondozását végző egészségügyi szakember fogja Önnek beadni.
Az optimális hatás elérése és az ellenreguláció kiküszöbölése érdekében általában a folyamatos furoszemid-infúziót kell előnyben részesíteni az ismételt bólus injekciókkal szemben. A kívánt eredmény eléréséhez a legkisebb hatásos adagot kell alkalmazni.
Az ajánlott kezdő adag 20-40 mg, amennyiben nem állnak fenn különleges adagolást igénylő állapotok. Szükség esetén a 20 mg-os adag a kívánt hatás eléréséig 2 óránként megismételhető. Ez az egyénileg meghatározott adag naponta egyszer vagy kétszer adható.
Akut tüdőödéma (folyadékfelhalmozódás a tüdőben): A beadandó kezdő adag 40 mg Furosemid Noridem, lassan, intravénásan alkalmazva. Ha a hatás egy órán belül nem kielégítő, az adagot 80 mg- ra kell emelni.
Pangásos szívelégtelenség, májzsugorodás vagy folyadék-visszatartással járó vesebetegség kezelésére, ha a szájon át történő adagolás nem lehetséges: 20-40 mg Furosemid Noridem izomba vagy intravénásan beadva. A 20 mg-os adagot kétórás időközönként kell ismételni a kívánt hatás eléréséig. Ezt követően ezt az adagot egyetlen adagban vagy napi két részre osztva kell beadni.
A nagy adagokat infúzió formájában adják be, legfeljebb 4 mg/perc sebességgel.
A kezelés folytatása a folyadék eltávolításától és a folyadékpótlástól, valamint az elektrolitveszteségtől függ.
Acidózis vagy alkalózis esetén a vizelet lúgosítása, illetve savasítása fokozhatja a vizeletürítést.
A furoszemidet általában szájon át kell alkalmazni.
Parenterális beadás (cseppinfúzió) csak életveszélyes helyzetekben megengedett.
Infúzió esetén az adag 1 mg/ttkg, de legfeljebb napi 20 mg furoszemid. A lehető leghamarabb szájon át szedhető készítményekre kell váltani.
A kezelés időtartamát a kezelőorvos határozza meg a betegség típusától és súlyosságától függően.
A tünetek akut vagy krónikus túladagolás esetén elsősorban a folyadékvesztés mértékétől és következményeitől, valamint az elektrolitegyensúly-zavartól függenek, például kiszáradás, szívritmuszavarok. A túladagolás tünetei közé tartozik a kórosan alacsony vérnyomás (sokkig súlyosbodhat), akut veseelégtelenség, trombózis (vérrögképződés), delíriumos állapotok, gyengeség vagy petyhüdt bénulás, apátia (érzelmek hiánya) és zavartság.
A furoszemid specifikus ellenszere nem ismert.
A kezelés célja a folyadékpótlás, az elektrolitegyensúly és sav-bázis egyensúly javítása, az elektrolitszintek és a vérnyomás rendszeres és gyakori ellenőrzésével. Az ilyen egyensúlyzavarból és más hatásokból eredő súlyos szövődmények megelőzése és kezelése mellett az intézkedés általános és egyedi intenzív osztályos megfigyelést és terápiát igényelhet. A hemodialízis nem gyorsítja fel a furoszemid eltávolítását.
Kezelőorvosa vagy a gondozását végző egészségügyi szakember utasításokat fog kapni arra vonatkozóan, hogy mikor kell beadnia Önnek ezt a gyógyszert. Nem valószínű, hogy a gyógyszert nem a kezelőorvosa rendelésének megfelelően kapja. Ha azonban úgy gondolja, hogy nem adtak be Önnek egy adagot, jelezze kezelőorvosának vagy a gondozását végző egészségügyi szakembernek.
Ha bármilyen további kérdése van a gyógyszer alkalmazásával kapcsolatban, kérdezze meg kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert.
Mint minden gyógyszer, így ez a gyógyszer is okozhat mellékhatásokat, amelyek azonban nem mindenkinél jelentkeznek.
Nagyon gyakori (10-ből több mint 1 beteget érinthet):
elektrolitháztartás zavara (a tünetekkel járót is beleértve), kiszáradás és csökkent keringő vérmennyiség, különösen időseknél; emelkedett kreatininszint és trigliceridszint a vérben;
intravénás infúzió esetén: alacsony vérnyomás, beleértve a felálláskor hirtelen kialakuló vérnyomásesést (lásd 2. pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések).
Gyakori (10-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):
a vér alacsony nátriumszintje, kloridszintje és káliumszintje, emelkedett koleszterinszint és húgysavszint, köszvényes roham;
megnövekedett vizelettermelés;
bizonyos májbetegségben szenvedő betegeknél májbetegség okozta agyműködési zavar (hepatikus enkefalopátia) (lásd 2. pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések). Ezért szükséges a vizeletürítés és az elektrolitszintek rendszeres ellenőrzése és az esetleges rendellenességek megfelelő korrigálása.
a vörösvértestek számának növekedése a vérben a plazmatérfogat csökkenése miatt (hemokoncentráció).
Nem gyakori (100-ból legfeljebb 1 beteget érinthet):
csökkent glükóztoleracia. A rejtett cukorbetegség tüneteket okozóvá válhat. Lásd 2. pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések.
hányinger;
hallászavar, bár ez általában átmeneti. Ritkán és főleg azoknál a betegeknél fordulhat elő, akik vesekárosodásban szenvednek, alacsony fehérje vérszint (például nefrózis szindróma) esetén, valamint ha a furoszemidet intravénásan nagyon gyorsan adják be nekik. Furoszemid szájon át vagy intravénás beadása után süketség eseteit jelentették, amelyek néha visszafordíthatatlanok voltak.
viszketés, csalánkiütés, kiütések, hólyagos bőrgyulladások, eritéma multiforme (a testen
szimmetrikusan megjelenő, visszatérő, vörös, kiemelkedő, "céltáblaszerű" rajzolatot mutató foltos elváltozás), vagy krónikus autoimmun hólyagos betegség (pemfigoid), hámló bőrgyulladás (exfoliatív dermatítisz), apró pontszerű vérzés a bőrön vagy a nyálkahártyán (purpura), fokozott érzékenység a napfényre;
a vérlemezkék számának csökkenése, ami a véralvadás zavaraihoz vezethet (trombocitopénia).
Ritka (1000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):
az erek gyulladása;
fülcsengés;
vesetubulusok gyulladása;
hányás, hasmenés;
súlyos és életveszélyes allergiás (anafilaxiás/anafilaktoid) reakciók (például sokk kialakulásával);
alacsony fehérvérsejtszám (leukopénia), bizonyos típusú fehérvérsejtek megnövekedett szintje a vérben (eozinofília);
érzékelészavar (bizsergés és zsibbadás: paresztézia);
láz.
Nagyon ritka (10 000-ből legfeljebb 1 beteget érinthet):
hasnyálmirigy-gyulladás;
epepangás (kolesztázis), magas transzamináz-szintek;
vérkép-rendellenességek (egyes fehérvérsejtek számának csökkenése: agranulocitózis, vérszegénység: aplasztikus anémia, hemolitikus anémia).
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
alacsony kalciumszint vagy magnéziumszint a vérben, emelkedett karbamidszint a vérben, olyan állapot, amelyben a vér lúgossá válik (metabolikus alkalózis), helytelen vagy hosszú távú alkalmazás során kialakuló tünetegyüttes (úgynevezett pszeudo-Bartter-szindróma);
vérrögképződés (trombózis);
nátriumszint és kloridszint emelkedés a vizeletben, vizelet-visszatartás (a húgyutak részleges elzáródása esetén, lásd 2. pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések);
koraszülötteknél vesekő kialakulása (lásd 2. pont, Figyelmeztetések és óvintézkedések);
veseelégtelenség (lásd 2. pont, Egyéb gyógyszerek és a Furosemid Noridem);
súlyos bőrreakciók, mint az úgynevezett Stevens–Johnson-szindróma, toxikus epidermális nekrolízis, akut generalizált exantémás pusztulózis (AGEP) (akut lázas gyógyszerkiütés) és eozinofiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS);
szédülés, ájulás és eszméletvesztés, fejfájás;
kóros izomlebomlás (rabdomiolízis) eseteit jelentették, gyakran a vér káliumszintjének nagymértékű csökkenésével összefüggésben (lásd 2. pont);
koraszülötteknél az élet első heteiben alkalmazott furoszemid fokozza egy, a születés után magától
záródó ér nyitva maradásának kockázatát (úgynevezett perzisztens duktusz arteriózusz Botalli: PDA);
izomba adott injekció esetén fájdalom az injekció beadásának helyén;
sárgalátás (xantopszia, egy színlátási zavar), vénagyulladás, ami vérrögképződést okoz (thromboflebitisz), kórosan magas húgysavszint a vérben, azotémia (kreatin és karbamid felhalmozódása). A kiszáradás is gyakori, különösen az időseknél és a nyári hónapokban.
egy gyulladásos betegség, az úgynevezett szisztémás lupusz eritematózusz (SLE) fellángolása vagy súlyosbodása.
Ha Önnél bármilyen mellékhatás jelentkezik, tájékoztassa kezelőorvosát vagy a gondozását végző egészségügyi szakembert. Ez a betegtájékoztatóban fel nem sorolt bármilyen lehetséges mellékhatásra is vonatkozik. A mellékhatásokat közvetlenül a hatóság részére is bejelentheti az V. függelékben található elérhetőségeken keresztül.
A mellékhatások bejelentésével Ön is hozzájárulhat ahhoz, hogy minél több információ álljon rendelkezésre a gyógyszer biztonságos alkalmazásával kapcsolatban.
A gyógyszer gyermekektől elzárva tartandó!
A csomagoláson feltüntetett lejárati idő (EXP:) után ne alkalmazza ezt a gyógyszert. A lejárati idő az adott hónap utolsó napjára vonatkozik.
A fénytől való védelem érdekében az ampullák/injekciós üvegek eredeti csomagolásban tárolandók. Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel.
Az első felbontás után azonnal fel kell használni.
Hígítás után (csak polipropilén infúziós zsák használható a hígításhoz): A készítmény kémiai és fizikai stabilitása igazolt:
2–8 °C-on és 23–27 °C-on fénytől védve 24 órán át;
23–27° C-on mesterséges fényben 24 órán át.
Mikrobiológiai szempontból a készítményt azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó a felelőssége, amely általános esetben 2-8 °C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 24 órát, kivéve, ha a hígítás ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt.
Semmilyen gyógyszert ne dobjon a szennyvízbe vagy a háztartási hulladékba. Kérdezze meg gyógyszerészét, hogy mit tegyen a már nem használt gyógyszereivel. Ezek az intézkedések elősegítik a környezet védelmét.
A készítmény hatóanyaga a furoszemid.
20 mg furoszemidet tartalmaz 2 ml-es ampullánként. 30 mg furoszemidet tartalmaz 4 ml-es ampullánként. 50 mg furoszemidet tartalmaz 5 ml-es ampullánként.
250 mg furoszemidet tartalmaz 25 ml-es injekciós üvegenként.
Egyéb összetevők: nátrium-klorid, nátrium-hidroxid (pH beállításhoz), injekcióhoz való víz.
Tiszta és színtelen vagy csaknem színtelen, látható részecskéktől gyakorlatilag mentes, steril oldat.
2 ml oldatos injekció polipropilén ampullába töltve, 5 vagy 10 ampulla védőtasakban, dobozban.
ml oldatos injekció polipropilén ampullába töltve, 5 vagy 10 ampulla védőtasakban, dobozban vagy védőtasak nélkül, dobozban.
ml oldatos injekció polipropilén ampullába töltve, 5 vagy 10 ampulla védőtasakban, dobozban vagy védőtasak nélkül, dobozban.
A védőtasak 5 ampullát tartalmaz.
25 ml oldatot tartalmazó, borostyánszínű, I-es típusú injekciós üveg 20 mm-es brómbutil gumidugóval és műanyag lepattintható védőlapot tartalmazó alumínium kupakkal lezárva, 5 vagy 10 injekciós üveg dobozban.
Nem feltétlenül kerül minden kiszerelés forgalomba.
Noridem Enterprises Limited,
Evagorou &Makariou, Mitsi Building 3, Office 115, 1065 Nicosia, Ciprus
DEMO S.A. PHARMACEUTICAL INDUSTRY, 21st km National Road Athens-Lamia, 14568 Krioneri, Attiki, Görögország, T: +30 210 8161802, F: +30 2108161587.
Olaszország Furosemide Noridem
Görögország DEMEFUR 10 mg/ml Διάλυμα για ένεση/έγχυση
Lengyelország Magyarország
Furosemid Noridem
Furosemid Noridem 10 mg/ml oldatos injekció/infúzió
5x2 ml | polipropilén ampulla védőtasakban | |
10x2 ml | polipropilén ampulla védőtasakban | |
5x4 ml | polipropilén ampulla védőtasakban | |
5x4 ml | polipropilén ampulla védőtasak nélkül | |
10x4 ml | polipropilén ampulla védőtasakban |
10x4 ml | polipropilén ampulla védőtasak nélkül | |
5x5 ml | polipropilén ampulla védőtasakban | |
5x5 ml | polipropilén ampulla védőtasak nélkül | |
10x5 ml | polipropilén ampulla védőtasakban | |
10x5 ml | polipropilén ampulla védőtasak nélkül | |
5x25 ml | I-es típusú injekciós üveg | |
10x25 ml | I-es típusú injekciós üveg |
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
A Furosemid Noridem készítmény, a parenterális alkalmazás olyan esetekben javasolt, amikor a bélből történő felszívódás csökkent, vagy ha gyors folyadékkiválasztásra van szükség.
Az intravénás injekció/infúziót lassan kell beadni; a 4 mg/perc sebességet nem szabad túllépni. Súlyos vesekárosodásban (szérum kreatininszintje > 5 mg/dl) szenvedő betegeknél nem javasolt a 2,5 mg/perc furoszemid infúziós sebesség túllépése.
Az intramuszkuláris adagolást olyan kivételes esetekre kell korlátozni, amikor sem a per os, sem intravénás alkalmazás nem kivitelezhető. Az intramuszkuláris injekció nem alkalmas akut állapotok, például tüdőödéma kezelésére.
A kezelés időtartamát az orvos határozza meg a betegség típusától és súlyosságától függően.
Ezt a gyógyszert nem szabad más gyógyszerekkel egy fecskendőben elegyíteni, és nem szabad más gyógyszerekkel együtt beadni.
A Furosemid Noridem oldatos injekció/infúzió pH-ja körülbelül 9, puffer tulajdonságokkal nem rendelkező oldat. Így a hatóanyag 7-nél alacsonyabb pH-értéknél kicsapódhat. Ezért, az oldat hígításánál ügyelni kell arra, hogy a hígított oldat pH-ja enyhén lúgos vagy semleges legyen.
Oldószerként a fiziológiás sóoldat és a Ringer-laktát oldat alkalmas. A hígított oldat mielőbbi beadása javasolt.